Fejléc
    2020. szeptember 21. hétfő, Máté napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Nádasdy-kastély

Nádasdy-kastélyAz adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Magyarország
Megye: Fejér
Település: Nádasdladány
Építés éve: 1873
Család: Nádasdy
Stílus: Tudor
Építész: Linzbauer István , Ismeretlen, Hauszmann Alajos
Művelési ág: Ismeretlen

Fekvés

Nádasdladány község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben a Sárvíz mellett fekvõ település. A kastély a település közepén található.

Előzmények

A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplõi voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már fõispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott. Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is õ töltötte be. Az õ fiát, Ferencet, - aki kiváló hadvezérként ismeretes a török idõkbõl - kortársai "Fekete bégnek" nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt. A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot pedig megfosztották a nevétõl. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, akik a névhasználati jogot is visszakapták. Ettõl kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az õ fia, Lipót Flórián, a fõkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös fõispánságot is. Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a mûvészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Mûvelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az elsõ Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélõ költemények szerzõi kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát.

Az építés

Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevû fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bõvítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, a bécsi képzettségû, de Budapesten mûködõ Linzbauer István tervei alapján aki angol mintakönyvet használt, Joseph Nash: The Mansions of England in the Olden Times címû munkáját. A munkálatok 1873-ban kezdõdtek, az épület 1874-ben tetõ alá került - ezt a szélzászló évszáma bizonyítja -, 1876-ban pedig lényegében készen állt, Néhány fontosabb helyiség belsõ kialakítására azonban csak az 1880-as évek elsõ felében került sor. Az eredeti tervezõ, Linzbauer ekkor már nem élt. Egy másik építész, Hauszmann Alajos, a budapesti Mûegyetem professzora vette át a munka irányítását. Három terem kialakítását végezte el: az angol stílusú, nyitott fedélszékkel fedett õsök csarnokáét, a faburkolatos könyvtárét és a gótikus, bordás boltozatú kápolnáét. A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belsõ helyiségei közül kiemelkedõ szépségû a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Õsök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszmûkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegmûvesek mûhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Õsök Csarnoka festett üvegablakai. Az épület a család õsi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden mûszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfûtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elõdjével, a beszélõcsõ-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegû park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerû víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltetõ kapott helyet. A kastélyban a kor szokásainak megfelelõen elkülönültek egymástól a fõszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülõ kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is. Az Õsök Csarnokában a 13. századig visszavezethetõ Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetõrõl, gróf Nádasdy Ferencrõl és feleségérõl, Zichy Ilonáról. Az Õsök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsõséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.

A kastély életútja

Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Õsök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyûjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követõen különbözõ gyûjteményekbe kerültek és szétszóródtak.

Kastélypark

A kastélypark - amely ma is õriz növényritkaságokat - kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik. A 24 hektáron elterülõ parkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közremûködésével. A park – a kor divatja szerint megépített tájképi kert, a kert közepén kis tóval, a tó közepére épített fahídon át megközelíthetõ kis szigettel, s a vele szembe épített mesterséges vízeséssel. Az építés óta eltelt idõ sok megpróbáltatásának kitett park növényzetébõl azóta sok elpusztult, többek között a kertben lévõ nyári szalon, üvegház, játszóház is, és a tó is kiszáradt, ami a köréje telepített nedvességkedvelõ növényzet pusztulását vonta maga után. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt. Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kõris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fûzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint örökzöldek: virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyõ (Abies pinsapo), európai vörösfenyõ (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).

Képek

Nádasdy-kastélyA levegõbõlBejárati csarnokAz Õsök csarnokaKönyvtárKorabeli kép

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva